Keresés: szecheny

Tisztelt Látogatók!

Szeretettel köszöntöm Önöket az Athéni Magyar Nagykövetség megújult honlapján!

Görögországról mostanában sajnos elsőként a gazdasági és a migrációs válság hírei érnek el a magyarországi olvasókhoz. Szerencsére ez honfitársaink többségét nem riasztja el az utazástól, hiszen változatlanul a magyar turisták második legkedveltebb célországáról van szó. Görögországról mindenekelőtt az ókori Hellász emlékei, a ragyogó napfény, a mélykék tenger, a hófehér házak, Zorba zenéje és a varázslatos szigetek jutnak eszünkbe. Röviden érdemes azonban felidéznünk mennyi minden köt össze bennünket és hogy kapcsolataink ezerévesnél is hosszabb múltra vezethetők vissza.

A honfoglaló magyarokról az első megbízható híradások bizánci forrásokban találhatóak; hol szövetségben küzdöttek a görögök és a magyarok, hol egymás ellen keveredtek konfliktusba. Több volt azonban az, ami összefűzte a két népet: Géza fejedelem megkeresztelkedése előtt bizánci hittérítők terjesztették vallásukat az ország területén; Szent István királyunk édesanyja, Sarolt az erdélyi Gyula leányaként szintén Konstaninápoly hitét vallotta magáénak. A magyarok első keresztény püspöke Hierotheosz görög szerzetes volt és az első kolostorok az egyházszakadás (1054) után is görög szerzetesek munkáját dicsérik. A magyar államiságot jelképező Szent Korona alsó részét VII. (Dukász) Mihály bizánci császár küldte ajándékul a magyar udvarnak 1075 körül, amelynek elnevezése (Corona Graeca) utal eredetére. Az Árpád-házi királyok és Bizánc között a családi kötelékeken keresztül is szoros maradt a kapcsolat. A görögök számára is talán legismertebb kötődés Szent László király leánya, Szent Piroska, aki II. (Komnénosz) János bizánci császár feleségeként Iréne néven vált ismertté. Fia, Manuel Bizánc egyik legnépszerűbb uralkodója volt. Iréne, azaz Szent Piroska képmását az Isztambulban (görögül a mai napig Konstantinápoly) található Hagia Sophia székesegyház mennyezetén lévő mozaik őrzi.

Konstantinápoly 1453-as eleste után hamarosan a mai Görögország területe is az Oszmán Birodalom része lett, akárcsak pár évtizeddel később Magyarország. A 17. század végén Észak-Görögországból nagy számban (mintegy tízezer) érkeztek görög kereskedők hazánkba. Jelentős szerepük volt a török uralom alól felszabaduló Magyarország modern gazdasági életének fellendítésében. Több városban (Pest-Buda, Kecskemét, Miskolc, Eger, Vác, Karcag, Tokaj, Gyöngyös) görög közösségek, kereskedőtársaságok (”kompániák”) jöttek létre. Az általuk emelt ortodox templomok ma is e települések értékes műemlékei. Számos magyar áru görög kereskedők közvetítésével jutott el az európai piacokra, mint pl. a tokaji borok XIV. Lajos francia király asztalára. A Magyarországon letelepedő, vagyonra szert tett görög kereskedők később már nemcsak a magyar gazdaságot, de a kulturális életet is felélénkítették. A Sina család, Sina György és fia, Simon szoros kapcsolatban álltak Széchenyi Istvánnal és a legnagyobb pénzadománnyal járultak hozzá a Lánchíd felépítéséhez, de támogatták a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia és a Ludovika felépítését is.

Modern kori történelmünknek is van magyar-görög fejezete. A II. világháborút követő görögországi polgárháború idején mintegy nyolcezer görög – többségük igen hányattatott sorsú fiatalkorú vagy gyermek – érkezett Magyarországra és telepedett le a számukra kiépített Beloiannisz faluban. Az időközben hazájukba visszatért görögök mindmáig szorosan kötődnek a befogadó országhoz, míg a Magyarországon maradtak ápolják hagyományaikat. Beloiannisz – „Görögfalva” – ma már nem ideológiai, hanem egyedülálló kulturális kapocs a két ország között. A faluban 1996-ban közös támogatással újonnan épült ortodox templomot adtak át, amely helyszínt ad a magyarországi görögség hagyományos ünnepeinek, mint pl. a májusi Szent Heléna („Eleni”) napnak megünneplésére.

Nagykövetségünk feladatai sokrétűek. A politikai kapcsolattartás elősegítésén, illetve a hagyományos konzuli segítségnyújtáson túl segítünk feltérképezni és bővíteni azokat a lehetőségeket, amelyek magyar és görög üzletemberek számára kereskedelmi és befektetési perspektívákat kínálnak, még a nehéz gazdasági környezetben is. Különböző rendezvények szervezésével magyar kultúrát kínálunk a hazánk iránt érdeklődőknek és hídfőállást az itt élő magyaroknak. Végül, de nem utolsósorban erőnkhöz mérten még jótékonysági akciókkal is hozzájárulunk az országaink közötti baráti kapcsolat további elmélyítéséhez.

A Nagykövetség honlapja betekintést ad a munkánkba, továbbá – reményeink szerint – hasznos és érdekes információkkal szolgálhat a szakmai vagy egyéni érdeklődés vezette látogatóinknak. Éppen ezért szívesen vesszük meglátásaikat, észrevételeiket is a honlappal kapcsolatban.

Az oldalainkon való böngészéshez, az eredményesség mellett jó szórakozást kívánok!

Haupt Erik

Nagykövet